“Jó így csendesen nézni a fákat, s élvezni a derűt, mely mindent áthat”

Tóth Árpádnak ezen szavait olvashatjuk a Nagyerdőben álló szobrán.

Az ő nevét is meg kell említeni a sok-sok ember között, akiknek köszönhetően Debrecen ékességévé és országosan is ismert természeti értékké tudott válni ez a terület.

A Nagyerdő a várossal kezdettől fogva egységben létezett, de természeti értékeit viszonylag későn, 1939-ben fedezték csak fel és ismerték el hivatalosan.

Ekkor nyilvánították természetvédelmi területté - az országban elsőként - , azaz beszüntették a korábban rendszeres fakitermelést az erdő területén. Azóta a Nagyerdő arculata igencsak megváltozott. Éppúgy igaz ez természeti jellegére, mint a város életében betöltött szerepére. Egy valami azonban kétségtelen: a Nagyerdő a hajdúsági megyeszékhelyen élők zöld menedéke volt, napjainkban és a szoros összefogásnak köszönhetően marad a jövőben is.

Eredetileg az összefüggő területet képező nyírségi erdőségek része volt az őstölgyes, melyet írott forrás először a 13. században említ. Legidősebb fái között találunk 2-300 éveset, de többségében a faállomány 80 évesnél nem idősebb egyedekből áll. Tölgyek, hársfák, nyárfák és akácok alkotják, azonban a korábbi erdőgazdálkodási módszerek, az elhanyagolás miatt szárazosodás indult meg és az különböző gyomok, invazív fajok is terjedni kezdtek, korábban honos fajok pedig eltűntek.

Szerencsére azonban időben felismerték és gátat szabtak ezeknek a káros folyamatoknak. A Nagyerdő megmentése, nagyszabású megújítása megkezdődött, mégpedig azon szempontok alapján, hogy benne egyformán értékes helyet kapjon az emlékerdő, mely kiemelt természeti értéket képvisel, valamint a parkerdő, mely a kikapcsolódásra alkalmas területet jelenti a debreceniek számára.

Merthogy természeti adottságai mellett a tanösvényekkel, kiránduló utakkal behálózott, több tavat és egy botanikus kertet is magában foglaló Nagyerdő a közösségi életnek, a pihenésnek, feltöltődésnek is helyszíne a városon belül.

Az élmény- és termálfürdő, a strand, az országban elsőként megnyílt vidéki állatkert, a vidámpark, a nemzetközi sporteseményeknek is helyet adó sportcsarnok és stadion, a játszóterek valamennyi korosztály önfeledt kikapcsolódásáról gondoskodnak. Debrecen zöld tüdeje vonzó turistacélpont is, hiszen semmit sem látott még az a városból, aki legalább egyszer nem járt a Nagyerdőben és tett kiadós sétát a harapnivalóan friss erdei levegőn.

A terület gazdag állatvilágnak is otthont ad, újra megjelent a borz és vaddisznó, sok őz él itt, emellett madárvilága is igen változatos. A Nagyerdő állatainak és növényeinek, valamint a Debrecen életében betöltött szerepének megóvása mindannyiunk közös érdeke és feladata.